Falusi üdülés A Nyolc Szilvafás házról Hol van a falunk? Kapcsolat/foglalás Tiszakürt Tiszakürti főzőcske Környékünk Cserkeszőlő








Üdvözlünk

a Nyolc Szilvafás Házban !



.


 

 

 

Kép

A Tisza partján kevés dombon lévő házzal találkozol. 

Száz évvel ezelőtt a Nyolc Szilvafás Ház akkori tulajdonosai a falu legmagassabb pontján lévő telekre építették fel  parasztházukat amelyet a következő generációk bővítettek mai formájára.

Négy generáció lakott előttünk a házban, amelyet 2015. júiusában vettünk meg. Megtartottuk a régmúlt emlékeit az udvaron, az öshonos akácokat is. Alattuk rendeztük be a kerti konyhát. Mint a falu összes régi házát, ezt is  vályogtéglából építették.

Az akkori kőműveseket dicséri az eredeti kisház mai napig kiváló minőségű szerkezete és a későbbieket, a hozzáépített szobák harmónikus illeszkededése hozzá. A fővárosi hajtás után megnyugtató, e környezetbarát anyagból épült házban lakni a modern kor szerinti fürdőszobával és teljes közművel kiegészítve.

Kép

Igazi paraszti udvart tartunk fenn, a városi gyerekek és látogatók kedvére.

Boldog Tyúkudvarunkban megnézhetitek, hogy milyen a szürke lúd, különböző fajtájú csirkék, kakasok és meghallgathatjátok  a vad madarak énekét, amit velünk együtt hallgatnak a cicák (Kormi, Cirmi)  és a kutyusok. (Micike, Macika, Lilike)

 Látogass el hozzánk és élvezd a vidéki élet szépségeit a közeli Gyógyfürdő és a környék történelmi és természeti kincseit!

 

 

Mit csináljak a Nyolc Szilvafás Házban?

 

A Nyolc Szilvafás Ház története.

Felnőtt korom ellenére hittem a mesékben. A vidéki élet szépségeiről sokszor beszélgettünk a barátaimmal. Elképzeltük, milyen lehet a "kanyargó Tiszánál" az élet. Majd eljött a pillanat, amikor a gödöllői lakásunkat elvette egy faktor cég és új otthon után kellett nézni, -de gyorsan! Ekkor még eszembe sem jutott, hogy az Alföldre költözzünk, inkább vonzódtunk a nyugati határhoz, ahol szintén voltak olcsó ingatlanok és közeli osztrák munkahelyek. A mesés vidéki éltről szőtt álmok a valóság talaján szertefoszlottak gyors, intenzív otthon keresés jellemezte ezeket a napokat. Több falut és várost bejártunk a nyugati végeken, de olyan helyet, ami megdobogtatta volna a szívünket, nem találtunk. Egyik ingatlanos hírlevélben megláttuk a mostani tiszakürti házunk hirdetését, amelybe már a képek alapján beleszerettünk. Látszott, hogy régi, és generációk alatt mindig fejlesztett házikó. Na ez lesz az!- felkiáltással, felhívtam a tulajdonost és megbeszéltük, hogy találkozunk a helyszínen, Tiszakürtön. Jött egy kedves fiatalember és rövid beszélgetés és megtekintés után, egymás tenyerébe csaptunk. Jó érzés fogott el, pedig nem ismertem senkit és nem tudtam semmit a faluról. A ház állapota közel sem tükrözte a képeken látottakat, de nekünk akkor is ez kellett, a hangulata, a fekvése azonnal megragadott mind a kettőnket. Mindez a költözés előtt 3 nappal történt. Kaptunk kulcsot a házhoz. Kerestünk embereket, akik segítettek rendet rakni. (Azonnal jöttek, amint elmondtuk, mi járatban vagyunk itt.)


Ilyenek az alföldi emberek, bíznak a másik emberben, őszinték, jóindulatúak, segítőkészek. Egy óra sem lelt bele, mikor a szomszédok, falubeliek közül többen meglátogattak. Kíváncsiak voltak, kik jöttek a falujukba. Hamar és nagyon jó hangulatban összeismerkedtünk. Az egyik-másik szomszédom neve ismerősen csengett, hiszen azonos nevek voltak a gödöllői barátaink neveivel. Hamar bebizonyosodott, hogy sok helybelinek van gödöllői kapcsolata.
Megtaláltuk új-régi otthonunkat! Minden rendben zajlott a költözéssel, és amikor végre berendezkedtünk, munkát kerestünk,- "Na, akkor torpant meg a tudomány,"- mert a faluban nem sok állást találni. A környéken sem kerestek idegenforgalmi szakembert. A nejem, aki gimit végzett, sem talált a közmunkán kívül álláslehetőséget. Így beiratkozott egy gombatermesztő tanfolyamra, amit sikeresen elvégzett. Munkát ezzel a képesítéssel sem talált. Én pincérként helyezkedtem el Cserkeszőlőn. Szépen, lassan kialakult a megélhetésünk. Bár az első időkben sok régi és új barátunk segítsége mentett meg minket a pénztelenségtől, éhezéstől. Baráti kölcsönök és alkalmi munkák sokasága után, a kapcsolataink és szorgalmas munkánk meghozta a gyümölcsét.


A falubeliek a házat az előző tulajdonosa után "Prokop-háznak" hívják. Szép, nagy, bár eléggé elhanyagolt ház volt,-idős, tulajdonosa már nem tudta rendben tartani, pedig nagyon szép porta lehetett, amíg gondozták. Az idős bácsi az unokájához költözött egy másik vidékre. Én úgy mutatkoztam be a faluban, találkozva a mindig köszönő, beszélgetni szerető helyi lakosokkal, hogy a "Prokop-ház" új tulajdonosa vagyok. Mindenkinek volt egy pár kedves szava a volt lakókkal és velünk kapcsolatban is. Lassan mindenki tudja már, hogy kik vagyunk, és sokszor segítenek az állattartásban, veteményezésben, tanácsaikkal. Ismerik a földet, mint a tenyerüket. Tudják, mit és mikor kell elültetni és mit nem szabad, mert nem jó ez a talaj annak a növénynek. Hálás vagyok nekik, mert sok felesleges munkától védenek meg.
A szemben lévő nádas területről sok "vadállat" járt be az elhagyatott házak területére és foglalták vissza a természet nevében. Így nem csoda, hogy irtották a házi szárnyasainkat. A birtokon, nem maradt meg se csirke, se kacsa. Gondolkodtam, hogy mit lehet ellenük tenni, nem kiirtani, hanem elszoktatni szerettem volna a rókákat, menyéteket egyéb a " Boldog Tyúkudvarunkra" veszélyes állatokat. A házőrző libáim és a kutyusom védtek minket a hívatlan " vendégektől". Persze a "jó gazda szeme mindent lát" elvet is alkalmaztuk, nem nagyon mentünk el itthonról, mert az ember jelenléte elriasztja a vadállatokat. Azóta már három kutyus és két kandúr cica a járőrök az udvaron, hogy megszabadítsanak minket az idegen állatoktól. Az biztos, hogy egér. patkány nincs már, vagy elmenekültek, mert a cicáink, akik régi egérfogó dinasztia leszármazottjai a faluból, nagyon jól végzik a munkájukat. Na meg a szomszéd cicák is átjárnak besegíteni. A kutyusok még az úton közlekedőket is megugatják, a libák is jó hangosan gágognak minden idegen emberre, állatra. A kakas meg korán reggel már kelti az állatokat és minket is, hogy Kukurikúú ébredjetek!- újra felkelt a nap. Persze a tyúkjaim voltak az igazi vesztesek, mert életükkel fizettek több mint ötvenen két év alatt a mostanra kialakult rendért. A drága kacsáim, akik fajtájukat tekintve japánok voltak, mindent összeszedtek az területen, meztelencsigák garmadáját és lomha földi békák seregeit ették meg, vagy zavarták el a területről. A lehullott cseresznye, meggy, szilva, vagy szőlő is az ö feladatuk volt. Sajnos a kacsák nagyon finomak így a húsz darabból mára egy sem maradt. Mára csak nyomokban látszik a " Boldog Tyúkudvarunk" de most az a tervem, hogy nem veszek több szárnyast, hanem megvárom a természetes szaporulatot a lábasjószágok esetén. Ezért nem permetezünk és semmi olyat nem csinálunk, ami a természetes élet ellenére van. Megpróbálunk ökológiai lányom nélkül élni ebben a szép falusi környezetben.


Az otthon élet nyugalma, hamar unalmassá vált állatok nélkül és a pénzcsapok sem jöttek házhoz. Ekkor jött az ötlet, hogy a ház nagysága, szép fekvése vállalkozás után kiált. Lehetne egy falusi szálláshelyet üzemeltetni a falai között, ami munkát is jelentene a számunkra. Belefogtunk, átrendeztük, két vendégszobát alakítottunk ki és már több, mint fél éve nyitva tartjuk a Nyolc Szilvafás Házat. Még van egy kamránk, amit ha rendbe teszünk, szintén vendégszoba lesz. A teraszt és a bográcsozót is amúgy falusi módra kialakítottuk, hiszen a pénzcsapok még nem nyíltak nagyra, és amúgy sem szeretnénk ultramodern elektromos grillezőt, vagy atommeghajtású bográcsozót. Régi paraszti eszközök használatát akarjuk bemutatni. Még a pecabotokat is a szemben lévő nádasból hoztam és csináltam meg. A permetező szert keverő ciszternát, jelöltük ki a kifogott halacskák lakóhelyéül. Nagy örömmel vesszük, ha a " Nyugalom és béke szigete" hívó szóra sokan felkapják a fejüket. Nálunk a pihenést igazából kell érteni. Nincs aktív pihenésnek nevezett túrák és megpróbáltatások sorozata, kötelező megnézni való látványosságok, hanem a hedonista nyugalom és béke játssza a fő motívumot az üdülés kakofóniájában. Olcsó szállás, házilag készített ételek, Az udvaron egy felfújható medence a gyerekeknek. A faluban az Arborétum is andalító sétára hív és a Tiszaparton is mindig találni üres csónakot, vagy a szomszéd faluban egész sétahajó várja a pihenés szerelmeseit. Ha kipihented magad és feltöltődtél, mehetsz újra dolgozni erőd teljében.


A házunk előtt lévő nyolc szilvafa adta a vállalkozás nevét. Ne felejtsd el a Nyolc Szilvafás házat. A szilvafák termése nem különleges, nem egzotikus és nem is déli gyümölcs. Igazi magyar szilva az Alföldről, ami a minden napokban a jó szilvapálinka, a szilvalekvár, a szilvás sütik, alapanyaga. A nyolc szilvafa adta hagyományőrző gondolkodás visszavezet a múlt a kikapcsolódás szépségeibe, amit már lassan elfelejtünk a napi rohanásban. Pedig szükségünk van a szilvafákra, mint a sóra. Nem reklámozzuk, nem modern, de hiányozna az életünkből. Csak akkor vesszük észre, ha nincs. Ha vissza akarsz találni a nyugalom és béke szigetére, a messziről látható szilvafák sikeresen útba igazítanak.


Remélem, hamarosan még többen megismerik ezt az érzést és örömmel pihennek egy hagyományőrző falusi szálláshelyen, ahol a vendégek megtapasztalják falunk és házunk vendégszeretetét.

 



.

akik kíváncsiak voltak ránk :)







www.nyolcszilvafashaz.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!